A hamarosan megjelenő Kálvin-regényemmel kapcsolatban szedtem össze öt kulisszatitkot, az alkotás folyamatáról szóló érdekességet.
1. 2015 február 26, 12 óra 38 perc. Egy nehezen előkerített képernyőkép szerint ez volt az a pillanat, amikor egy kiadóban dolgozó ismerősömmel reformációról szóló regényt tervezgetve első alkalommal felmerült a Kálvin-regény ötlete. Ekkor még – egymást közt lazábbra véve a szóhasználatot – a Luther-regényből sem született meg egy sor sem, sőt, azon tanakodtunk, melyik reformátorról írjak inkább. De, némi jövendőmondást is megcsillogtatva, az lett végül, hogy az izgalmasabbnak tűnő Luther után legyen Kálvin regény IS. Azóta persze semmi nem úgy alakult, ahogy ott, bő nyolc éve gondoltuk, rajtam (és regényhősökön) kívül minden szereplő változott, de valahogy mégis oda kanyarodott a dolog, ahogy itt, a kezdet kezdetén ötleteltünk: hamarosan megjelenik a Kálvin életéről szóló regényem is. Ami ráadásul szerintem nem kevésbé izgalmas számomra, mint a német doktorról szóló...
2. Luthert és Kálvint sokszor emlegetik együtt, az ő nevük mindenképp előkerül, ha a reformációról szó esik. Ennek ellenére soha nem találkoztak, de még levelet sem váltottak. Kálvin eleve már a Luthert követő generációhoz tartozott, mindössze nyolc éves volt, amikor Luther megírta a 95 tételt. Aktív időszakukban ugyanakkor volt átfedés, de Kálvin későn érkezett: addigra a svájci és a német reformáció már a maga útján járt és az öregedő Luther erős gyanakvással tekintett a helvét irányzatra. Érdekes végiggondolni, hogy mit kezdtek volna egymással: egyiküket sem lehetett felkészületlenséggel vagy könnyű természettel vádolni. Ez azonban inkább fikciós, mint történészi feladat. Kálvin művei eljuthattak, eljutottak Wittenbergbe is, sőt, Melanchthon nagyra tartotta őket (gyanúba is keveredett). A Luther-regényben ezért elhelyeztem egy kis részletet, ahol Kálvin neve és egyik műve Luther elé kerül: akkor ez inkább csak egy kis játék és főhajtás volt a genfi reformátor irányába. Majdnem lett egy másik is: már a Luther-regény írása során találkoztam egy levéllel, amit Kálvin a wittenbergi doktornak írt, tanácsát kérve egy ügyben. (Ez bevett módszer volt arra, hogy valaki egy nála tekintélyesebb tudós levelezőtársai közé jelentkezzen, a kor tudósai, humanistái, teológusai kiterjedt, intenzív levelezést folytattak egymással.) A levél azonban nem jutott el Lutherig: állítólag Melanchthon nem adta oda neki, félve, hogy a puszta tény, hogy egy svájci teológus írta, olyan reakciót vált ki belőle, ami nem lenne túl gyümölcsöző. Ezt a levelet végül nem tettem be a Luther-regénybe: a történet szempontjából lényegtelen volt, a Kálvinos utalást megoldottam másképpen. A két leghíresebb reformátor hamvába holt levelezésének ötletét pedig eltettem későbbre: arra gondoltam, ha megírom majd a Kálvin-regényt, oda pont jó lesz…
3. Érettségi után az egyik szakomat a budapesti református teológián kezdtem, a lelkészképző kollégiumában lakva. Mikor elérkeztünk az egyetemes egyháztörténetben Kálvinhoz, az egyik kötelező olvasnivaló Alister McGrath monográfiája volt – az egyik legfontosabb egyháztörténeti könyvvé vált számomra. Addig is ismertem Kálvin történetét dióhéjban, de McGarth munkája életre keltette számomra az alakját. Sőt, nem csak életre keltette, hanem közel hozta hozzám. Főleg a párizsi évekről és később, a fedett hadműveletre hasonló francia misszió szervezéséről szóló részek. Fiatal, félénk, vidékről a fővárosba került könyvmoly egyetemistaként nem esett nehezemre a Noyonból Párizsba érkező, tanulmányaiba és (akkor még nem létező) írói karrierjébe feledkező, az igaz hit titkait kereső Kálvin helyébe képzelnem magam. Akkoriban sci-fi író akartam lenni (később sikerült is) és McGrath könyve mi másra inspirált volna, mint egy tudományos-fantasztikus kisregényre. A szerencsére megjelenésre esélyt sem kapott írás egy kálvinista kolónián játszódik a jövőben, Genfújvárosban, ahol a telepeseket vezető L’Eraf lelkész lányával komoly, okkultizmusba hajló gondok adódnak és egy újonnan a bolygóra érkezett telepescsapattal utazó teológus segítségét kérik… Mentségemre szolgáljon, hogy éppen csak elkezdtem a húszas éveimet és gyakorlatilag minden komoly élményt valami sci-fi írással dolgoztam fel akkoriban. Majd még ugyanennyi évet kellett leélnem, mire eljutottam odáig, hogy Kálvin történetét az eredeti Genfben, történelmi regény formájában merjem és akarjam megírni…
4. A Kálvin-regény a Luther-regénnyel ellentétben csak egy kötetes lett, bár nem tartozik a vékonyabb kötetek közé. Ennek nem az az oka, hogy Kálvinról kevesebbet lehet írni és kicsit csalnom is kellett, hogy végül tartsam magam az egy kötet tervéhez. Ez a „csalás” lett egy különálló novellafüzér, aminek először a „Kálvin asszonyok szívében” címet adtam, majd egy szerkesztő javaslatára „Kálvin asszonyi szívekben” lett belőle. De mi ez a kötet? Lényegében a Luther-regény különálló fejezeteinek a leszármazottja, azoknak, amiben nem Luthert, hanem valaki mást követük egy-két fejezet erejéig, apját, feleségét, barátait vagy ellenségeit. A Kálvin-regényben nincsenek ilyen fejezetek, pedig az alkotása során sok olyan személlyel, sorssal találkoztam, akikről szívesen írtam volna külön is. Így került ebbe a vékony kötetbe négy asszony története, négy olyan asszonyé, akik valamilyen módon kötődtek Kálvinhoz: édesanyja, felesége, sógornője és élethosszig megmaradt titkos levelezőtársa. A négy novellát fejezetként nem lehetne már beilleszteni az életregénybe, mert sok átfedés van köztük: bizonyos jeleneteket, eseményeket egyik írásban Kálvin, a másikban az szóban forgó asszony szemszögéből látjuk a két kötetben. Érdekes rétegeket lehetett így feltárni, írói (jutalom)játék volt a magam számára. Renée hercegnő története viszont épp csak említést kap a regényben, az ő novellája ilyen szempontból a regény hiányát is pótolja.
A novellafüzért kezdettől fogva magánkiadásra szántam, korlátozott példányszámú gyűjtői kötetnek, már nem is kapható sehol. A Parókia.hu oldalán jelent meg belőle Kálvin feleségének fejezete. Mikor a regény megjelenik, szervezek majd egy fényképezős nyereményjátékot, ahol néhány ilyen fehér kötetet szeretnék majd kisorsolni a résztvevők között, erről majd írok a maga idejében.
5. Reformáció trilógia? Reformáció trilógia! Sokszor megénekelt marketingesem állt elő az ötlettel, hogy a két Luther-regényt és a mostani Kálvin-regényt nevezzük el „Reformáció trilógiának”. Mondom, ezzel csak az a gond, hogy darabra hiába három kötet, a Luther végső soron egy regény, külön nehezen értelmezhetőek a kötetei, lezárt, kerek egész, ahogy a Kálvin is az. De elültette a bogarat a fülembe, meg ezek a marketingesek makacs, önfejű fajták, úgyhogy meghallgattam az érveit. Azt mondta, két csomagban tudja kínálni az érveket, van az olcsóbb meg a drágább. Egyszer élünk, gondoltam, ide a drágábbikkal! Nos, a drágábbik csomag érvei: a három kötet megjelenése egységes, hasonló színvilág, dizájn, jól mutatnak egymás mellett a polcon. (Milyen lehetett az olcsóbbik csomag, fut át a szerző gondolatai között…) Azonkívül vannak közös szereplők, események, amik össze is fűzik őket, Bucer / Butzer konkrétan a Kálvin-regény egyik fejezetében indul el, hogy onnan a Luther-regény egyik fejezetébe toppanjon be, titkos és kényes küldetésben járva. És végül: igenis trilógia, mert a Luther: Az út kötet megmutatja a reformációt közvetlenül megelőző éveket, a Luther: Az igazság és az élet bemutatja a reformáció kezdetét és első generációját, a Kálvin pedig a reformáció második generációját. Az érvek súlya alatt végül meghajoltam, de kíváncsiság is van a világon, megkérdeztem, hogy az olcsóbb csomag mi lett volna. Azt mondta a marketingesem, jó napja van, a drágábbik mellé grátisz megkapom azt is. Szóval az olcsóbbik csomag érvei: Cs. Szabó Sándor trilógia még nem született, ez lehet az első. Azonkívül a trilógia menő, mindenki trilógiával akar villogni. Ráadásul az én trilógiám lehetne akár a magyar Gyűrűk ura: hosszú, lassan építkezik, kidolgozott világban játszódik és szakállas, kalapos, hosszú köpenyű főhős is van benne, aki folyton igéket mormol.
Úgyhogy ünnepélyesen bejelentem Cs. Szabó Sándor hamarosan teljessé váló „Reformáció trilógiáját”!
A könyv kiadói oldalai, ahol már előjegyezgető, szeptember végétől megvásárolható:
