Fülszöveg: Egy régebbi kathar támadás emléke sodródik az űrben irányíthatatlan roncsként: a Dominium nevű városhajó. Fedélzetén az egykori kathar támadók és briton megtámadottak leszármazottai élnek, ősi sérelmektől és érdekektől hajtva. Néhányan őrzik még a hajót építő felmenőik tudását, de a többség vaskori szintre süllyedve, számtalan csoportra szakadva küzd a túlélésért. Az egyik ember törzs királya, Saal maga mellé veszi Viadát, egyik alattvalója legkisebb fiát. Nem sejti, hogy a szelíd tekintetű fegyverhordozó idővel nemcsak legnagyobb hadvezérévé, hanem legveszélyesebb ellenségévé válik majd; ráadásul Viada furcsa, de annál értékesebb szövetségesre talál egy félvérben. A fiatal harcos ambíciói és az ember-kathar keverék technikai ismeretei pedig felvillantják annak a reményét, hogy a Dominium több legyen egy tehetetlenül sodródó roncsnál...
Kiadó: Cherubion, 2003.
ISBN: 9789639346970
Dominium - Viadalív letöltése: PDF, RTF, MobiPocket
Dominium - Vezérlő csillag letöltése: PDF, RTF, Mobipocket (kiadatlan)
Dominum - Leszállóág letöltése: PDF, RTF, Mobipocket (kiadatlan)
Dominium - összedolgozott folytatás letöltése: PDF, RTF, Mobipocket (kiadatlan)
A teljes Dominium-trilógia egy fájlban: PDF Mobipocket (.prc)
Minden letöltés ingyenes, a szolgáltató sms ajánlatait nem kell elfogadni!
Pár szó a könyv írásáról, szerkesztéséről, utóéletéről, publikálatlan folytatásairól:
"Egyszer összehoztam egy interjút Bán Jánossal (Bán Mór, Kim Lancehagen), akinek akkoriban nagyon bejött minden, ZSP díjak, a Cherubion a műveire alapozva sorozatot indított (Dark Space, Gothic Space), kérdezgettem erről-arról (az ATC honlapon fenn van az interjú, a Solaria azon változata azóta beomlott, szóval nem a mostani Solariáról van szó). Majd a levezető e-mailezés közben egyszer csak jött egy kérdés: nem akarok-e a Dark Space-be írni valamit?
Máig nem tudom, honnan jött az ötlet, hogy ezt kérdezze tőlem. Nem volt semmiféle írói múltam, sőt, nem is célozgattam a dologra. Talán sokaktól megkérdezte akkoriban, mert írókat gyűjtöttek a sorozathoz, Hackett, Newman szálltak még be egy-egy regény erejéig. Nem kellett sokáig nógatni, rögtön küldtem is át neki egy szinopszist, ami egy régebbi regénytervem átdolgozása volt a Dark Space világába. (A Rosine bázishajós sorozat negyedik regényterve, az első azóta kijött Ellenjáték címen, erről bővebben majd később.) Igazából Dávid bibliai története a kiindulópont, majd ettől elszakadva lesz egy önálló történet belőle. Bán Jánosnak nagyon tetszett a szinopszis, írt rögtön, hogy el van fogadva, sőt, trilógiának írjam meg, 3X400E karakterben, lezsírozza Istvánnal (Nemes), én meg írjam, ne késlekedjek. Később kért egy novellát is, szoros határidővel, mert a Cherubion novelákkal szereti bevezetni az új íróit nagyobb művek előtt (Brett Shaw is így született meg Fawcett tollából, nem tudtam megismételni a bravúrt. :) ). Ez a novella lett az Inkvizítor, kegyelmed c. Gothic Space írás, ami a Fényözön antológiában jelent meg 2003-ban. (Ez az első s ezidáig egyetlen olyan kötet, amiben együtt vagyok Hackettel, akivel még akkor kezdtünk levelezni, mikor mindketten reménybeli írónak gondoltuk magunkat. Azóta már akartunk összehozni újabbat is, bevett volna a Halhatatlanok legendája c. regényének továbbírásába, de a kiadó nem látott benne fantáziát -lehet, hogy bennem...-), majd pár hónappal később a Dark Space világába átírt regény Dominium címmel. (Jani adta neki a címet, meg az írói álnevemet is ő kreálta, mikor megunta az ezzel kapcsolatos szenvedésemet, így lettem A. Taylor Crabe). Szóval igazából Bán János vitt be a hátán a kiadóhoz, Nemes Istvánnal először csak akkor beszéltem telefonon, amikor már nem volt kérdéses a megjelenés, személyesen meg csak tavaly találkoztunk egy gyors bemutatkozás erejéig."
"2003 nyarán tehát megjelent az első önálló kötetem, ami azért nem volt 100%-ig önálló. Ahogy mondani szoktam, a címlapon az alcímen (Viadalív) kívül semmi sem tőlem jött: A Dark Space nem az én világom, az írói álnév (A. Taylor /Taylor A. Crabe) nem az én agyszüleményem (sőt, soha nem is akartam írói álnevet), a főcím (Dominium) szintén Bán Janitól származik, a címlap terve és megvalósítása pedig főleg nem az enyém, bár a Viada fej jó, a hurkatöltővel rohangáló nő meg fogalmam sincs, mit keres ott. De persze az ember nem ezt nézi első könyve megjelenésekor. Épp akkor utaztam egy táborba, Pesten még volt idő beugrani a Móró-ba, ahol megvettem a frissen kitett példányt: azt hiszem, azóta sem éreztem még olyan örömöt egy könyvem kézhezvételekor, mint akkor. Már írónak éreztem magam, meg hasonlók. (Azóta ez a meggyőződés erőteljesen redukálódott.) Nem rögtön, de emberi időn belül rendeződött a honor és a tiszteletpéldányok ügye is, sőt, TP-t kétszer is kaptam, ezért Dominium 1-ből még mindig van pár nálam, míg más könyveimből nem, pedig azokat szívesebben ajándékozgatnám. Persze ezzel sem voltam szégyellős, bár akár okom is lehetett volna rá. (Te, szerinted ez a borító nem ciki? - ez volt az egyik volt osztálytársam kérdése az ötéves érettségi találkozón, azóta (vagy már akkor is?) Schiipman néven nyomul egyébként, ha valaki ismeri: http://www.schiipman.hu ) A neten is hőzöngtek páran, akiknek leesett, hogy ez egy Dávid-feldolgozás, s ezen élményüket "másolás" címszóval sikerült is feldolgozniuk és kiadniuk magukból. (Ezek még nem a megjelent kritikák, csak fórumozók.) Mindegy, nem tántorított el semmi, Jani egyre szabadabban engedő felügyelete alatt megírtam a trilógia másik két kötetét is, összesen kb. 1.3 millió karakteres történet lett, sőt, igazából a 2-3 részben bontakozik ki a történet. Az elején még úgy volt, hogy gyors egymásutánban jönnek a kötetek, ezért merészeltem így szerkeszteni - talán hiba volt.
A Dark Space ugyanis a Dominiummal állt bele a földbe. Példányszámokat amúgy nem tudok, de állítólag elég nagy bukta volt a dolog, nem csak az én könyvem, de az volt az utolsó szög... Ennek nyilván vannak okai is, de nem érzem magam kompetensnek a nagy frankó megmondására, illetve nem ilyen nagy nyilvánosság előtt. :) A megírtt 800E karakter egy ideig agonizált - volt egy terv, hogy egy kötetben mégis kiadják, így átdolgoztam őket egybe (mintha még egyszer megírtam volna), sőt, még címlapot is festettek hozzá, az egész jó lett, de végül semmi. Érdekes, hogy mostanában többen is megkerestek, hogy mi a helyzet a folytatással, küldtem nekik kéziratot, s csupa pozitív visszajelzést kaptam, majd hamarosan azokat is csokorba szedem.
Végső soron a Dominium egy első lépés volt, szerintem vállalható, de elég sok gyerekbetegséggel és kompromisszummal küzdő mű. Rá pár hónappal jött ki a Prón a Parakletosnál, az lehet, hogy szebb kezdés lett volna, de így meg mondhatom azt, hogy erős fejlődés... Viszont a Dominiummal bekerülhettem a Cherubion azon körébe, akikre számítottak SF téren, s mivel írásokban sohasem szenvedtem hiányt, s ezen a téren a határidőkkel is jól boldogulok, megnyílt az út a keménytáblás antológiák felé (bár már előtte is kijött egy, de az is másik világba írt novella volt), s ezzel a lehetőséggel igyekeztem maximálisan élni is."
